Miért fárasztó a szellemi munka?

Nem meglepő, hogy a nehéz fizikai munka megvisel bennünket, de mi a helyzet a nehéz szellemi munkával? Órákig gondolkodni, mindenki számára fárasztó.  A kutatóknak most új bizonyítékaik vannak, hogy megmagyarázzák, miért van ez és, hogy miért érezzük magunkat mentálisan kimerültnek (nem pedig álmosnak) az intenzív gondolkodás miatt.

Vizsgálataik, amelyekről a Current Biology augusztus 11-én számoltak be, azt mutatják, hogy ha az intenzív kognitív munka több órára elhúzódik, az potenciálisan mérgező melléktermékek felhalmozódását okozza az agy prefrontális kéregnek nevezett részében. Ez viszont megváltoztatja a döntések feletti kontrollt, így olyan könnyedebb tevékenységek felé fordul, amelyek nem igényelnek erőfeszítést, magyarázzák a kutatók.

A befolyásos elméletek azt sugallják, hogy a fáradtság egyfajta illúzió, amelyet az agy kelt fel, és arra késztet bennünket, hogy abbahagyjuk, bármit is csinálunk, és egy örömtelibb tevékenység felé forduljunk. 

Mathias Pessiglione, a párizsi Pitié-Salpêtrière Egyetem munkatársa szerint "Eredményeink azonban azt mutatják, hogy a kognitív munka valódi funkcionális változást - a káros anyagok felhalmozódását - eredményezi, így a fáradtság valóban olyan jelzés lenne, amely arra késztet bennünket, hogy abbahagyjuk a munkát, de más célból: az agyműködés épségének megőrzéséért."

Pessiglione és munkatársai, köztük a tanulmány első szerzője, Antonius Wiehler meg akarták érteni, mi is az a mentális fáradtság. Míg a gépek folyamatosan tudnak számolni, az agy nem. Azt akarták kideríteni, miért. Azt gyanították, hogy ennek oka az idegi tevékenységből származó, potenciálisan mérgező anyagok újrahasznosításának szükségessége volt.

Ennek bizonyítékát keresve mágneses rezonancia spektroszkópiával (MRS) követték nyomon az agy kémiáját egy munkanap során. Két embercsoportot vizsgáltak: azokat, akiknek erősen kellett gondolkodniuk, és azokat, akiknek viszonylag könnyebb kognitív feladataik voltak.

Csak a kemény munkát végző csoportban látták a fáradtság jeleit, beleértve a pupilla tágulásának csökkenését.  Kritikus szempont, hogy az agy prefrontális kéregének szinapszisaiban is magasabb volt a glutamát szintje. A korábbi bizonyítékokkal együtt a szerzők azt mondják, hogy ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a glutamát felhalmozódása nehezebbé teszi a prefrontális kéreg további aktiválását, így a kognitív kontroll nehezebb egy mentálisan kemény munkanap után.

Tehát van-e valamilyen mód az agyunk kemény gondolkodási képességének e korlátozására?

- Attól tartok, nem igazán - mondta Pessiglione. "Régi jó recepteket alkalmaznék: pihenj és aludj! Jó bizonyíték van arra, hogy a glutamát alvás közben kiürül a szinapszisokból."

Más gyakorlati következményei is lehetnek. A kutatók szerint például a prefrontális metabolitok monitorozása segíthet a súlyos mentális fáradtság kimutatásában. Ez a képesség segíthet a napirendek módosításában, a kiégés elkerülése érdekében. Azt is tanácsolja az embereknek, hogy kerüljék a fontos döntések meghozatalát, amikor fáradtak.

A jövőbeni tanulmányok során azt remélik, hogy megtudják, miért tűnik a prefrontális kéreg különösen érzékenynek, a glutamát felhalmozódására és a fáradtságra. Arra is kíváncsiak, hogy az agyban a fáradtság ugyanazon markerei, előre jelezhetik-e az egészségi állapotból, például a depresszióból vagy a rákból való felépülést.

Forrás: www.sciencedaily.com